Fegyelmi eljárás

Az iskola fegyelmi eljárást indíthat a tanulóval szemben. A fegyelmi eljárás célja, hogy a tanulóval szemben felhozott „vádakat” tisztázzák, kivizsgálják, bizonyítsák, szükség esetén vele szemben fegyelmi büntetést szabjanak ki. Mivel a fegyelmi büntetés súlyos következményekkel is járhat, hiszen a tanulót akár ki is zárhatják vagy évismétlésre kötelezhetik, ezért nagyon fontos, hogy az eljárás során maximálisan érvényesüljenek a tanuló jogai, az eljárást tisztességesen, pártatlanul folytassák le a szülő bevonása mellett.

Fegyelmi eljárás tehát a tanulói kötelezettségek vétkes megszegése esetén indítható. A vétkes kötelezettségszegés azt jelenti, hogy a tanulónak a kötelességszegés felróható, azt szándékosan vagy gondatlanul követte el. A tanuló életkorának is jelentősége van, hiszen tettei következményeinek felméréséhez szükséges egy bizonyos fejlettség elérése is. Éppen ezért 10 éven aluli gyermekkel szemben fegyelmi eljárás nem indítható.

Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés óta több mint 3 hónap telt el. Ez alól csak egy kivétel van: ha az ügyben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult, akkor az érdemi határozat közlésétől számított 3 hónapon belül indítható meg a fegyelmi eljárás.

Kiskorú tanuló esetén a szülőt az iskola köteles bevonni. A fegyelmi eljárás során a szülőt meghatalmazottja is képviselheti (lsd. 2. fejezet). A fegyelmi, illetve az egyeztető tárgyaláson a tanuló mellett tehát szülője is jelen lehet, illetve az a személy, akit a szülő erre írásban meghatalmazott.

Az Alapvető Jogok Biztosához fordult egy szülő, akinek 8 éves gyermekét az iskola kitiltotta az iskolából, valamint véleménye szerint pártatlan és jogsértő módon indított gyermekével szemben két fegyelmi eljárást is. A gyermeknek az iskola egyéni tanulási rendet állapított meg, amely alapján hol délelőtt, hol pedig délután járhatott iskolába. A szülők szerint e „tanulási rend” miatt gyermekük lemaradt társaihoz képest a tananyag elsajátításában. Az ombudsman  felhívta a figyelmet, hogy egy koránál fogva különösen védett státuszú kisgyermeket vontak eljárás alá, akivel kapcsolatban az intézménynek még fokozottabb lett volna a felelőssége. Nem derült fény arra, hogy az Iskola – iskolapszichológus hiányában – pontosan milyen segítséget nyújtott a tanuló magatartásának megváltoztatásához. A jelentés hangsúlyozza, hogy az iskolai agresszió kérdését megtorlás helyett mindig szélesebb összefüggéseiben kell vizsgálni, elemezni kell az erőszakos cselekedet okait, az odavezető tényezőket, körülményeket, egyéni szempontokat. A megelőzésben és a kezelésben pedig nagy szerepe van a pedagógusok képzésének és továbbképzésének, iskolapszichológusok foglalkoztatásának, de legalább elérhetőségük biztosításának. Az ombudsman rámutatott arra is, hogy az iskola jogsértő módon olyan fegyelmi vétségért is felelősségre vonta a gyermeket, amely több mint 3 hónappal korábban történt. A fegyelmi tárgyalás során az Iskola nem biztosította a pártatlan eljárás lefolytatását, a sérelmet szenvedett pedagógusok végig jelen voltak a tárgyaláson, sőt maguk is részt vettek a döntéshozatalban, összeférhetetlenségüket viszont nem jelentették be. A fegyelmi büntetés megállapítása során az iskolából való kizárásra csak általános indokolást adtak és a határozatban elmulasztottak tájékoztatni a szülőket a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségről.[1]

^[1] AJB-860/2017. számú ügy