Tanulmányok értékelése
A tanárok nagyfokú szabadsággal rendelkeznek a tanulók értékelésében, az osztályozásban. Ez azonban nem korlátlan!
Minden szülőnek joga van tájékoztatást kapni gyermeke tanulmányairól, arról is, hogy pontosan mire kapott osztályzatot.
Az iskola saját maga szabályozhatja a szülők tájékoztatásának módját, a számonkérés módját és gyakoriságát, hogy pontosan milyen átlagtól kerekítik felfelé az osztályzatot vagy hogy a házi feladat hiánya miatt lehet-e elégtelent adni.
Csak két esetben lehet vitatni az osztályzatokat:
- Ha a pedagógus jogszabályba ütköző módon osztályozott
(pl. ha diszkriminatív (megkülönböztető) volt az osztályzat, rosszabb jegyet adott, mint a többi tanulónak ugyanolyan teljesítményre, például a gyermek származása miatt) - A másik eset, ha a pedagógus úgy osztályozott, hogy az sérti az iskola belső szabályzatát
(pl. ha az iskola belső szabályzata szerint 4,51-es átlagtól felfelé kellene kerekíteni a jegyet, ő mégis 4-est adott).
Ilyen esetekben az osztályozást követő 15 napon belül lehet a fenntartóhoz fordulni.
Amennyiben az év végi osztályzat lényegesen rosszabb a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ezzel nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján módosítani kell.
Egy édesanya az Alapvető Jogok Biztosához fordult azzal a panasszal, hogy 5. osztályos gyermekét év végén az iskola öt tantárgyból évismétlésre kötelezte, javítóvizsga letételére pedig nem volt lehetősége. Az édesanya szerint mindössze egy tárgyból – testnevelésből – volt indokolt a bukás, a többi tárgyból ugyanis 2 egész feletti volt a gyermek átlaga. Az édesanya sérelmezte azt is, hogy az elégtelen jegyek jelentős részét gyermeke felszereléshiány és házi feladatok hiánya miatt kapta. Az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy az iskola nem megfelelően járt el, mert a tanuló felkészültsége és tudásának értékelése nem fejezheti ki a tanulói magatartás értékelését. A jogszabályok tehát nem tiltják, hogy a pedagógus érdemjeggyel értékelje például a házi feladatot vagy az el nem készített házi feladatot, de azt az iskola pedagógiai programjában kell szabályoznia.
Rossz magatartás miatt nem kaphat a tanuló 1-est vagy rosszabb jegyet egyik tárgyból sem. A tanuló magatartását kizárólag a magatartás jegyben lehet értékelni. (Pl. a kémia órán sokat beszélgető tanuló nem kaphat 1-est kémiából azért, mert zavarja az órát!)
A házi feladatot csak akkor lehet osztályozni és csak akkor adható rá 1-es, ha ezt az iskola dokumentumaiban kifejezetten szabályozza!
A felszerelés hiánya miatt nem adhat 1-est az iskola! Bár torna felszerelés hiánya esetén a tanórán nem vehet részt a tanuló a balesetvédelmi szabályok miatt, ezért nem kaphat 1-est,! Amennyiben viszont a gyermek nem tud tornázni, az igazolatlan órának (hiányzásnak) számíthat.
Ha gyermeked úgy érzi, tanárától, iskolájától nem várható el az elfogulatlan osztályozás (hátrányos megkülönböztetés érheti), akkor a félévi vagy év végi osztályzatának megállapítására vizsgázhat független vizsgabizottság előtt. Osztályozó vizsgát és javítóvizsgát is tehet a bizottság előtt. Az ilyen vizsga díjköteles, annak megszervezését a kormányhivataltól kell kérni.
A témával kapcsolatos fontosabb jogszabályok:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.):
- A tanulmányok értékelése: 54. §
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet:
- A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok: 64. §- 79. §
- Független vizsgabizottság: 73. §